Rólam

Be kell valljam magamról nem szeretek sokat beszélni, a kézműves technikákról és azok titkairól annál inkább 🙂on1 copy

A kézművesség iránti szenvedélyem elég hamar megmutatkozott, mikor pici koromban a tapétára rajzoltam anyukám nagy örömére 🙂 Aztán később festettem a falra is, habár erről anyukám a mai napig nem tud, mert ügyesen el is tüntettem magam után a nyomokat 😀 🙂 pedig nagyon klasszul sikerült, totálisan büszke voltam magamra 🙂

Ezt követte a sötét középkor, amikor is a továbbtanulás és más teendők teljesen beárnyékolták kreatív énemet. Egyetemre mentem és ott sikeresen levizsgáztam. A diplomámra ráírták hogy növénybiotechnológus. Képzelheted egy percet sem dolgoztam a szakmámban, pedig élveztem.

Fotózást tanultam egy darabig, majd az élet a programozás felé sodort. Nagyon klassz weboldalakat készítettem illetve rendszereket, vagy mozgó képeket. De egy idő után erre is ráuntam, azaz picit elmozdultam, mert sok minden érdekelt. A sorból a grafikai ismeret sem maradhatott ki, így jó pár programot a ma napig egész jól tudok kezelni 🙂

Természetesen a kenyerem pénzét nekem is meg kellett keresnem, így különböző telefonos ügyfélszolgálatoknál dolgoztam. Lehet, hogy akár veled is beszélgettem egyszer, és elküldtél gondolatban egy messzi messzi galaxisba, mikor arra kértelek, hogy húzd ki a modemet, vagy mikor kértem tőled a titkos jelszavadat és harmadszori próbálkozásra sem találtad el és én nem tudtam semmit sem mondani neked, bocsánat érte, de tényleg csak a munkámat végeztem és ha egy rossz szó elhagyta volna a szám, hát egyből penderítettek volna. Pedig én aztán igyekeztem mindenkinek segíteni. Amúgy ez is lett a végén a vesztem. Tetten értek krónikus segítségnyújtáson 🙂 De nem bánom legalább megtanultam beszélni és az ügyfélkezelés fortélyait is elsajátítottam. 🙂

Közben beszippantott az online marketing világa is, főleg, hogy egy közösségi oldal oszlopos adminisztrációs tagjává váltam. Az oldal már nem üzemel, még az FB előtti időkben élte virágkorát. 🙂

Hát ott nagyon sok dolog történt velem, de nem fárasztalak párkapcsolati és egyéb drámákkal. Jut eszembe, azokban az időkben sokat tanultam az emberi viselkedésekről és párkapcsolati problémákról. Igazából ha akkor elvégzek egy párkapcsolati coach képzést, akkor most nem is a kreatív világ izgalmairól írnék neked, hanem a párkapcsolatokról, azok minőségéről, és viselkedési formákról. De nem végeztem el csak tervben van, a másik blogom címe, amin pedig ilyen dolgokról írok az titkos 🙂

Aztán pedig jött az élcopyetem totális átrendeződése, megszülettek a kis pindúr pandúrjaim. Ekkor kezdtem visszatérni a kreatív világhoz. Éreztem, hogy nekem itt még dolgom van, sok mindennel kell még megismerkednem. Tehát 2009 óta vagyok a kreatív világ részese. A mai napig imádom, hogy erőt, önbizalmat és sikerélményt ad, és nem csak nekem, hanem mindenkinek aki a leírásaim alapján elkészít valamit, amiről azt hitte soha nem lesz képes rá. És igen, bizony akár gyerekkel is, vagy gyerek mellett.

Emlékszem, mikor még picik voltak a gyerekek. Totális zombiként működtem, néha depis voltam és csokifüggőségben szenvedtem, néha a kupi közepén tengődtem, és nem vágytam másra mint hogy végre 5 órát egyhuzamban aludhassak. Hát nem jött össze. Szóval úgy döntöttem ha már úgy sem tudok aludni, legalább hadd csináljak valami értelmeset, és itt kezdődött el az igazi történetem, amikor is megfertőzött a kreatív világ. Na jó igazából én fertőztem meg a kreatív világot a sok ötletemmel, de kiegyeztem vele egy döntetlenben 😀 😛 🙂

A lényeg hogy azóta, idestova  7 éve tesztelgetem a különböző technikákat és sajátítom el azok titkait, érdekességeit. Szerencsémre minden érdekel, és néha hagyom a dolgokat ülepedni, hogy megérjenek, majd visszatérek hozzájuk új ismeretekkel.

A sort az újrahasznosítással és a varrással kezdtem, de gondolom ez neked sem meglepő, hiszen egy anyuka először a pindúrjának alkot valami klassz dolgot.

Készítettem takarót, nyálkendőt, mei-tait, sapkát, kesztyűt, csizmácskát, hálózsákot, kiságyra védőt, ékszereket, névre szóló bögréket, poharakat, díszeket, rengeteg süteményt, játékokat és már nem is emlékszem a többire annyi minden kijött a kezeim közül. Aztán a többi technika már csak úgy rám ragadt 🙂

Az oldalon csakis olyan dolgokat fogsz találni, amit én kipróbáltam vagy leteszteltem. Szóval neked már nem kell tesztelgetned, a kész tudást megkapod tőlem. Nincs más dolgod, mint reprodukálni az egész folyamatot, illetve hozzátenni önmagadat, hogy olyat alkossál, ami számodra boldogság és önbecsülés fejlesztő.

A férfit meg hagyd a csudába, úgy is azt fogja mondani, hogy azt meg minek, ez porfogó, csinálj valami hasznosat. Vagy fintorog egy nagyot, de ha szerencsés vagy, és sikerült egy értékes férfit fognod, akkor biztatni fog.

És még ha van egy kis erőd, és időd, és nem untattalak halálra, elárulom neked, hogy a kreatív alkotás igen komolyan igénybe veszi az agyat. Így ha gyerekesként vagy gyerekkel alkotsz, akkor nem hagyod az agyadnak hogy leépüljön, és megviselje a mindennapos cukisággal való foglalkozás.

Tehát kreatívkodj, hogy te és a csöppség is fejlődjön, hogy könnyebben összeszokjatok, és hogy sok-sok hasznos dolgot el tudj készíteni és ezáltal rengeteg önbizalomra szert tudjál tenni. Mert attól mert a világ legkihasználósabb “munkája” a tiéd, még nem vagy értéktelen sőt, ezt más nem is lenne képes végig csinálni, csak Te. Törődj magaddal is picit, mert a boldog anyuka boldog babát jelent 🙂

Sok alkotást és élményt.

on1jxcthg

Mogyorósi Diána